Szűrések

http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=31348

Hogyan értelmezd a laborvizsgálat eredményét?

A kezedben az eredmény, de nem értesz belőle semmit? Segítünk értelmezni a leleted!

A laborvizsgálatok nagyon sokat segíthetnek a betegségek korai felismerésében, illetve sikeres kezelésében, gyógyításában. Bár a doktorok óva intenek attól, hogy magunk értékeljük ki a laborleletünket, nem árt, ha tudod, mit miért vizsgálnak az asszisztensek.

Mit mutat a vérkép?

A teljes vérképvizsgálatok a vér összetevőit, vagyis a vértesteket, a vérlemezkéket, a vérfestéket, a vörösvértestekben az oxigént szállító fehérjék arányát (hemoglobin), az adott vérmennyiségben a vér alakos elemeinek térfogatarányát (hematokrit) elemzik a laboránsok, különféle műszeres vizsgálati módszerekkel.

A vérfestéket tartalmazó vörösvértest az oxigént és a széndioxidot köti le és szállítja. A legfontosabb összetevői: a vas, a folsav és a B12 vitamin. Ha ezeknek az alkotóelemeknek valamelyikéből kevés van a szervezetben, a vörösvértest nem tud megfelelően működni, így vérszegénység léphet fel.  
A vörösvértestek magas értéke – sok más kór mellett – tüdő- vagy szívproblémákra is utalhat, de azt sem árt tudni, hogy a nagymértékű folyadékveszteség (pl. hányás, hasmenés, izzadás) is vörösvérsejt-szaporulatot idézhet elő a szervezetben.

A fehérvérsejteknek – amelyek a vérben is, a szövetekben is megtalálhatók (és amelyek a csontvelőben és a nyirokcsomókban keletkeznek) – kiemelt szerepük van a szervezet felvértezésében a kórokozókkal szemben. A referenciatartományon belüli alacsony érték leggyakrabban vírusos fertőzésre, ritkán a csontvelő károsodására utalhat.

A normálérték feletti mutatók hátterében baktériumok, gombák, mérgezések, vérzések, illetve súlyosabb betegségek állhatnak.
A csontvelőben képződő vérlemezkék (trombociták) a vér alvadásában játszanak döntő szerepet. Jó ha tudjuk azonban, hogy az idősödéssel a véralvadási idő rövidül.

A vérben lévő monocita az immunrendszer gyors reagálásáért felelős, míg a lépben és nyirokcsomókban keletkező limfociták az immunglobin előállításához, illetve a szervezet önvédelmi képességének megőrzéséhez járulnak hozzá.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak az érbelhártya alatti lerakódások (plakkok), amelyek létrejöttében a vérzsírok (az ártó LDL-koleszterin és a triglicerid) játszanak meghatározó szerepet. A normálértéknél magasabb értékek növelik a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.

Mit mutat a vizeletvizsgálat?

A vizeletvizsgálat során a vizelet fajsúlyát, pH-értékét, fehérjetartalmát ellenőrzik. A magas fehérjeérték gyulladásokra, húgyúti és vesebetegségekre utalhat.
A vércukor mennyiségének meghatározása is nagyon fontos része a kémiai vizeletvizsgálatnak.

A vizeletmintából különféle betegségekre, vagy azokat megelőző eltérésekre következtethet a házi- és szakorvos. A vizelet fajsúlyának eltérése cukor vagy fehérje jelenlétére utal, az előbbi a diabétesz jele lehet. A salakanyagok (pl. a vese által kiválasztott mérgező kreatinin, illetve a karbamid) normálszintnél magasabb értékeiből következtetnek a szakorvosok például a vese működési zavaraira. Ha a többször megismételt vizeletvizsgálatnál a fehérjeszint mindig a kóros értékhatár felett van, szükségessé válhat a beteg kardiológiai, illetve veseműködésének alapos kivizsgálása. A vizeletből ki lehet mutatni veseelváltozásra utaló, ún. cilindereket (henger alakú képződmények), a vesekövességet okozó kristályokat, de a fertőzést előidéző kórokozók jelenlétét, sőt a csontritkulásra utaló ioneltérést is.ceton-, fehérje- és üledéktartalma ugyancsak figyelmeztető jel lehet.

A vizelet bilirubinértéke a máj állapotát mutatja. Az emelkedett májfunkciós értékekből azonban nem csak a máj betegségeire tudnak következtetni az orvosok. Többek között a normálszinttől való eltérést bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése is előidézheti, ezért annak, aki ilyen medicinák szedésére kényszerül, javasolják a – meghatározott időnkénti – májfunkció-ellenőrzési laborvizsgálatot.

Mikor elég a „rutin” és mikor szükséges a célzott laborvizsgálat?

Konkrét – szervi megbetegedésekre utaló – panaszok esetén, a laboratóriumi rutinvizsgálatokon kívül, a házi- vagy kezelőorvos további kiegészítő vizsgálatokat is elrendelhet. Ilyen lehet például a pajzsmirigy működésére utaló TSH-érték, illetve – a változókorban – a hormonszint vizsgálata is. Ugyancsak célirányos vizsgálatnak számít a PSA- (prosztataspecifikus antigén-) vizsgálat, amelynek eltéréseiből a dülmirigy jóindulatú megnagyobbodására, illetve rosszindulatú elváltozására következtethet az urológus. A házi- vagy kezelőorvos elrendelheti a széklet vérvizsgálatát is, amelynek segítségével a felső vagy alsó bélrendszer betegségei ismerhetők fel.

A vér- és vizeletvizsgálatok segíthetnek a szervezetben megbúvó gócok felfedezését is, ezért – bizonyos akut vagy régi fertőzések gyanúja esetén – szóba jöhet a szerológiai vizsgálat (amelynek segítségével a szervezetet megtámadó vírusok, baktériumok vagy gombák ellen termelt agyagok szintjét lehet megállapítani).

Mikor kérj laborvizsgálatot?

• 35 éves kor felett évente;
• túlsúlyosságnál;
• akkor, ha folyamatos gyógyszerszedésre szorulsz, ha hormonpótló kezelésben részesülsz, ha nyugtatókat, altatókat, vérzsírcsökkentő(ke)t, vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedsz;
• ha szteroidkezelésben részesülsz;
• ha pajzsmirigyműködést szabályozó készítményeket szedsz;
• ha krónikus bélgyulladásra szedsz tablettákat;
• ha cukorbeteg vagy;
• ha magas/változó a vérnyomásod;
• ha emelkedettek a vérzsírszintértékeid;
• ha tartósan, hosszabb ideje fáradtnak érzed magad, ha többször tér vissza a náthád, valamilyen fertőzésed;
• férfiként – negyvenéves kor után – évente végeztesd el a PSA-vizsgálatot;
• minden ötvenen túlinak javasolják az urológusok az évi egyszeri székletvizsgálatot is, amelynek segítségével idejekorán felismerhető és hatékonyan kezelhető a végbélrák.

Hogyan készüljünk fel?

• A vérvétel előtt 6 órával már ne egyél semmit, a vérvétel éhgyomorra történjen. A vércukorszintet is befolyásolja („felviszi”), ha nem éhgyomorra érkeztél a vizsgálatra. A vérvétel előtt tilos reggelizni.
• Egyes vizsgálatok – például a koleszterinszint megállapításának – eredményét az is befolyásolhatja, mit ettél az előző tizenkét órában. A zsíros ételek „felviszik” a vérzsírszintet, tehát a laborvizsgálat előtti napon zsírszegény ételeket érdemes fogyasztani.
• A vizelet vizsgálatához fontos a helyes „mintavétel”. A reggeli első vizeletből csak a középsugarú vizeletet vigyél a laboratóriumba, mégpedig jól kimosott, sterilizált, jól záródó üvegben. (A vizeletürítés előtt tisztítsd meg a nemi szerved környékét, majd ne az első adagot és ne az utolsó szakaszban ürített vizeletet fogd fel, hanem az úgynevezett „középsugarast). A 24 óránál régebbi vizelet nem alkalmas a vizsgálatra.

Jó, ha tudod, hogy...

• a felgyógyulást a betegségből a labor (vérvizsgálat) eredménye nem azonnal tükrözi. A szervezet egyensúlya 3-4 hét elteltével áll vissza, tehát nem szabad megijedni, ha a laboreredmények még „csak” közelítenek a normál határértékhez;
• az eltérések a referenciaértéktől önmagukban a laikus számára nem értékelhetők, illetve félrevezetők lehetnek. Kiértékelésük a vizsgálatot elrendelő doktor dolga, akinek tájékozódási pontot jelentenek akár a felismert probléma kezeléséhez, akár a további vizsgálatok kezdeményezéséhez;
• a kreatinin jelentős emelkedése a vizeletben nemcsak veseműködési zavart jelezhet, hanem elégtelen folyadékbevitelt vagy folyadékvesztést is. Akinek például vízhajtó szedését írta elő az orvos, ügyeljen a megfelelő mennyiségű só bevitelére, illetve időskorban sose feledkezzünk meg a folyadékpótlásról.

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat